A rendkívüli munkavégzés szabályai

A munkaidő beosztása a munkáltató joga és kötelezettsége. A munkavállaló jogos érdeke pedig az, hogy munkarendje előre meghatározott, jól tervezhető legyen. A munkaidő és a munkarend pontosan megadja a munkaviszony kereteit, ugyanakkor bármikor előfordulhat, hogy a munkavállalóknak a beosztás szerinti munkaidőn túl is dolgozniuk kell – ezt nevezzük rendkívüli munkavégzésnek.

Mostani bejegyzésünkben megnézzük hogyan rendelkezik a Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkavégzés kapcsán, mely esetekben, milyen módon lehet azt elrendelni. Kitérünk a túlóra törvénybe foglalt korlátaira és tilalmaira, valamint annak elszámolására egyaránt. Nézzük is, amit a témában tudni érdemes!

Munkaidőn túl: mit érdemes tudni a túlóráról?

A rendkívüli munkavégzést a köznyelvben leginkább túlóraként ismerjük. Bár sajnos sok cégnél ez „kötelezően ajánlott” és „jutalma” legfeljebb annyi, hogy a munkavállaló egyáltalán megtarthatja állását – ugyanakkor minden ilyen és hasonló gyakorlat szöges ellentétben áll a munkajogi szabályokkal.

A túlóra rendkívüli munkavégzés, amire rendes körülmények között nem kerülhet sor – mint látni fogjuk, elrendelése is csak a törvény által meghatározott esetekben, az ott felsorolt tilalmak figyelembevételével lehetséges. A méltányos mérlegelés, a munkavállalói jogos érdekeinek számbavétele egyetlen esetben sem maradhat el. Ha a túlóra aránytalan terhet jelentene a munkavállalóra, vagy az elrendelés feltételei egyébként nem állnak fenn, a dolgozó jogszerűen tagadhatja meg a rendkívüli munkavégzésre irányuló munkáltatói utasítást.

Mit nevezünk munkaidőnek?

A Munka Törvénykönyve szerint a munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Ez utóbbi lefedi minden olyan feladat ellátását, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Például egy bolti eladó munkaidejébe beleszámít a nyitás előkészülete és az árufeltöltés éppen úgy, mint a munkaidő végén a kasszazárás vagy a takarítás. Nem számít bele viszont a munkaközi szünet, valamint a munkába járás és onnan hazatérés ideje.

A munkarend pedig az rendszer, amelynek keretében a munkáltató a munkaidőt naptári napokra beosztja, illetve kiadja a pihenőnapokat. Általános munkarendről beszélünk, ha a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. Munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén nagyobb számolási egységben határozható meg, hogy az egyes időszakokon belül melyik munkanapon, hány órát kell dolgozni. A munkaidőkeret lehetővé teszi a egyenlőtlen munkaidő-beosztást, a pihenőnapok összevont kiadását, vagy a pihenőnap helyett a pihenőidő alkalmazását.

A Munka Törvénykönyve egy nagyon fontos szabályt is megfogalmaz. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra lehet, különféle munkaidő-beosztások mellett is. Erre a plafonra pedig a rendkívüli munkavégzés elrendelése kapcsán is figyelemmel kell lenni.

Mi pontosan a túlóra, azaz a rendkívüli munkavégzés?

A rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőn túli munkaidőben történő munkavégzést jelenti, tehát olyankor, amikor a munkavállaló alapesetben pihenőidejét, pihenőnapját töltené. Az alábbi esetekben beszélhetünk rendkívüli munkavégzésről.

Előre nem tervezett, munkaidőn túli

Klasszikus példája a túlórának, amikor a munkavállaló a rendes munkaidején túl is dolgozik. Ha a munkaidő a beosztás szerint 17:00 óráig tart, de a munkavállaló 19:00 óráig munkát végzet, akkor a 25 perc munkaközi szünetet is figyelembe véve, összesen 1 óra 35 perc rendkívüli munkaidőt számolhat el.

Előre nem tervezett, munkaidőkereten felüli

A munkaidőkeretben beosztott rendes munkaidőn túli munkavégzés szintén rendkívüli munkaidőnek minősül. Ha a munkavállaló egy 4 hetes munkaidőkeretben az elrendelt 165 óra helyett 168 órát dolgozik, akkor 3 óra túlórája keletkezett az adott időszakban.

Az ügyelet teljes időtartama

Rendkívüli munkaidőnek számít az ügyelet teljes tartama, függetlenül attól, hogy történik-e, és mennyi tényleges munkavégzés.

Hétvégi munkavégzés

Vasárnapra és munkaszüneti napra rendes munkaidő is csak kivételes, a Munka Törvénykönyvében meghatározott esetekben rendelhető el, nincs ez másképp a rendkívüli munkavégzéssel sem. Ez kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára írható elő, illetve abban az esetben, amikor korlátozás nélküli rendkívüli munkaidő rendelhető el.

A szombatra vonatkozó rendes munkaidő elrendelésével kapcsolatban általános érvényű törvényi korlátozás nincs.

Korlátozás nélküli rendkívüli munkavégzés

Korlátozás nélkül rendelhető el rendkívüli munkaidő baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Mikor rendelhet el rendkívüli munkavégzést a munkaadó?

Rendkívüli munkavégzésre tehát a fent felsorolt esetekben kerülhet sor, de feltétel, hogy nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet aránytalan terhet személyi, családi és egyéb körülményeire. Emellett figyelemmel kell lenni a napi és a heti munkaidő maximumára, ami a túlórával együtt sem haladhatja meg a 12, illetve 48 órát.

Hány óra rendelhető el túlóraként?

Naptári évenként összesen 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, amely összeget a felek kollektív szerződésben 300 órára növelhetnek. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodással eltérhetnek ettől és naptári évenként legfeljebb 150 óra önként vállalt túlmunka, összesen 400 óra rendkívüli munkaidő elrendeléséről állapodhatnak meg. Ettől a 300 órát előíró kollektív szerződés esetén sem lehet eltérni, a felek ilyenkor legfeljebb 100 óra önként vállalt túlmunkát, naptári évenként legfeljebb 400 óra rendkívüli munkavégzést állapíthatnak meg. Az írásbeli megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. Ilyen időarányos számítással, arányosan kell megállapítani az elrendelhető rendkívüli munkaidőt. Például napi 4 órás, részmunkaidős állásban végzett munka esetén egy naptári évben legfeljebb 125 óra rendkívüli munkaidő rendelhető a munkavállaló számára. Igaz ez az önként vállalt túlórára is, „félállás” mellett ennek maximuma évi 75 óra.

Hogyan rendelhető el a rendkívüli munkavégzés?

A rendkívüli munkaidő egyik alapvető kritériuma, hogy azt olyan előre nem látható körülmény indokolja, amellyel a munkaidő-beosztás elkészítésekor még nem lehetett számolni. Ezért nem is lehet jogszerűen hetekkel-hónapokkal előre túlórára kötelezni a munkavállalókat. Mivel előre nem tervezhető, a rendkívüli munkavégzés akár szóban is elrendelhető – ugyanakkor a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles ezt írásba adni. Túlóra akár a rendes munkaidő előtt pár perccel is kihirdethető, viszont a munkáltatónak minden esetben tekintettel kell lennie a munkavállaló jogos érdekeire és az esetleges törvényi tilalmakra.

Milyen tilalmak vannak a rendkívüli munkavégzés kapcsán?

Az egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó különös rendelkezések között a Munka Törvénykönyve kifejezetten megtiltja a rendkívüli munkavégzés elrendelését:

• a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
• a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig (gyermeke hároméves korától négyéves koráig csak hozzájárulásával),
• a munkáltató által a munkakörre vagy a munkavállalóra megállapított egészségkárosító kockázat esetén,
• fiatal (18. életév alatti) munkavállaló számára.

Milyen plusz juttatásokkal jár a rendkívüli munkavégzés?

Túlóra esetén a munkavállalót az alapbéren felül bérpótlék vagy szabadidő illeti meg. Azt, hogy melyiket veszi igénybe, elsősorban a felek megállapodása határozza meg.

Bérpótlék

A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg a munkavállalót, a munkavégzés rendkívüli jellegének ellentételezéseként. Ehhez elsőként a munkavállaló egy órára járó alapbérét kell megállapítani. Ezt teljes napi munkaidő esetén a havi alapbér összegét százhetvennégy órával elosztva kapjuk meg.

A bérpótlék összege alapesetben 50%, tehát a 100% alap órabéren felül annak 50%-a is jár a dolgozónak, összesen tehát az órabér 150%-a. 2 óra rendkívüli munkavégzés esetén, ha a munkavállaló alapbére 5000 forint/óra, akkor a 2 óra rendkívüli munkaidőre 15.000 forint illeti.

A bérpótlék összege 100%, amennyiben a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra rendelik el a rendkívüli munkaidőt. Az 100% alap órabér mellé ekkor 100% pótlék jár, tehát összesen az órabér 200%-a illeti a dolgozót. 2 óra pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidő ellentételezése 5000 forint/óra alapbér esetén összesen 20.000 forint lesz.

Szabadidő

A munkavállaló és a munkáltató úgy is megállapodhatnak, hogy a rendkívüli munkaidő ellentételezéseként nem pótlék, hanem szabadidő jár a dolgozónak. Ez nem lehet kevesebb, mint a rendkívüli munkavégzés időtartama. E mellé pedig alapbére arányos része is megilleti, pótlék nélkül. A szabadidőt legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni.

Miért érdemes az Y Diákszövetkezetet választani?

A rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabályozások nem alkalmazhatóak ugyan a diák munkavállalókra, ám hasznos információkkal szolgálnak a felnőtt munkaerőt kereső vállalatok számára. Az Y Diákszövetkezetnél ezzel is foglalkozunk.

Amennyiben diák munkavállalót keres, forduljon a piac egyik legnagyobb szereplőjéhez, az Y Diákszövetkezethez, ahol célunk, hogy partnerünk számára minden igényre megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást. Több mint tíz éves tapasztalattal rendelkezünk, szolgáltatásaink széles kört lefednek, így az álláshirdetéssel, a kiválasztással és a munkába állással kapcsolatos valamennyi adminisztratív teendő elvégzését vállaljuk. Munkajogi kérdésekben dedikált kapcsolattartóink segítik a döntéseit. Szolgáltatásunkat bármikor igénybe veheti: idényjelleggel, kampányszerűen, vagy folyamatosan.

Keressen minket elérhetőségeinken, kérje egyedi ajánlatunkat még ma!